HTML

Infoporn

Az infópornó leleplezi a disznóságokat, a pucér információ pedig a közvélekedéssel szemben nem unalmas, hanem szép!

Facebookold!

Friss topikok

Linkblog

Az amerikai elnökök beiktatási beszédei hosszúság szerint – infografika

Írta katoberger — 2013.01.21. 15:02

wp_infografika_20130118_mod2_web_800px_1358776367.jpg_800x1177

A Washington Post infografikáját magyarítottuk. Szerintünk elég érdekes így egyben látni.

Képre kattintva megnézhető nagyobb méretben.

Magyarul megjelent a vh-ban.

A legendásan drága angol tandíj sem sokkal megterhelőbb a magyarnál

Írta katoberger — 2012.12.09. 19:49

tandij_index_1355078582.jpg_1080x1594

Kicsit rácsavarodtunk a tandíj kérdésre:

A legdrágább és legjobb egyetemekkel összehasonlítva is döbbenetesen drága lett a magyar felsőoktatás. Hogy valóban összehasonlíthatóak legyenek a tandíjak, megalkottunk a Tandíj Indexet, amiben kiszámoltuk, hány órát kell ma dolgozni Európa egyes országaiban, ahhoz, hogy az éves egyetemi tandíjat előteremthessük.

Kezdjük  a legújabb hírekkel: Magyarországon van tandíj, – csütörtök óta tudjuk – kiválóság alapon a legjobb  20% ösztöndíjat, másik 50% tandíjkedvezményt vehet igénybe, persze a röghözkötés terhének elfogadásával. Az Eurydice, az Európai Bizottság hivatalos szervezetének felmérése szerint a 2011/12-es évben Magyarországon az éves tandíj160 000-350 000 Ft között mozgott az alapképzésben. (Mi is ezzel a hivatalos adattal számolunk, miközben tudjuk, hogy az egyes képzésekben nem ritka a 700 000 forintos éves tandíj, de kedvezménnyel kijöhet a 350 000-es érték.)

Ennek előteremtéséhez 690 Ft-os átlagos nettó órabérrel számolva a legolcsóbb képzés esetén 236 órát, a legdrágábbnál 510 órát, de 700 000 Forintos tandíj esetében 1020 órát is kell dolgozni. Azaz nálunk átlagos fizetéssel minimum 1,5 maximum 6 hónapot kell dolgozni a tandíj előteremtéséért. Teljesen nyilvánvaló, hogy szociális támogatási rendszer nélkül, rengetegen kiesnek majd a felsőoktatásból ilyen költségek mellett.

Az Eurostat 2011-es átlagos nettóbéreivel számolva kiderül, Európa számos más országában egyáltalán nem, vagy az ottani fizetésekhez képest lényegesen kevesebb terhet ró a lakosságra a tandíj (lásd: infografika) . Döbbenetes módon a legendásan drága angol felsőoktatás sem megterhelőbb a britek számára, mint a most kialakuló hazai rendszer a magyar hallgatóknak. Ennek gyakorlati jelentősége, hogy a felsőfokú tanulmányok diákmunkából sokkal inkább finanszírozhatóak Németországban, Skandináviában, Ausztriában vagy akár Lengyelországban, mint itthon, így a Magyar Rektori Konderencia félelme sem alaptalan, hogy a hallgatók egyszerű ár/érték számítás alapján inkább külföldön fognak továbbtanulni.

És akkor csak az árról beszéltünk és az értékről egy árva szót sem ejtettünk.

Forrás: Eurydice, Eurostat

A grafika a mohaonline.hu jelent meg.

UPDATE EU FULL: Aránytalanul drága a magyar tandíj – infografika

Írta katoberger — 2012.12.06. 17:59

Screen shot 2012-12-06 at 17.39.08.png

A tegnapi infografikánk a Mohán elképesztő indulatokat váltott ki, mivel az európai felsőoktatásnak csak egyetlen egy aspektusát emelte ki, ahelyett, hogy általános képet festett volna arról. Az említett chartban szubjektív válogatás alapján kiválogattuk a Magyarországnál olcsóbb, az önfinanszírozó egyetemisták számára is elérhető jogász és közgazdász képzéseket, mert ti. ezeken a területeken teljes egészében tandíjat vezetnek be a következő szemesztertől.

Az eljárást sokan nehezményezték, vagy azért, mert egyéb országokra is kiváncsiak voltak, vagy egyenesen manipulatívnak tekintették a válogatást. A kommentelők nyomására elkészítettük a teljes listát. Az egyszerű válaszokat kedvelőket azonban el kell keserítenünk most is, egy-egy oktatási rendszeren belül nem ritka az 1000 eurós eltérés sem. A támogatási rendszerek teljesen különbözőek és a mesterképzésekre is más költségek igazak.

Tegnapi grafikánkon a regisztrációs költségeket is feltüntettük, ahogy az az Eurydice, az Európai Bizottság alszervezetének kutatása is teszi. Azonban az EU-s kutatás míg sok esetben számol a regisztrációs költségekkel pl.: Cseh Köztársasásg, addig más esetekben mint Svédország ezt nem teszi, így a tegnapi számításhoz képest elképzelhetőek eltérések.

HAJTÁS UTÁN JÖN AZ INTERAKTÍV GRAFIKA:

Így szavazunk 2014-ben

Írta katoberger — 2012.11.05. 10:57

election-600px_1352109218.png_600x882

Így fogunk szavazni 2014-ben. Feltéve persze, ha nem lesz még néhány utolsópillanatos törvényalkotási eljárási szabályokat semmibe vevevő becsúszó szerelés. A legfontosabb, hogy a regisztrációs dátumról ne maradjunk le, ha szavazni szeretnénk!

Breaking: Máltán kevesebb a nő a Parlamentben, mint Magyarországon

Írta katoberger — 2012.09.18. 17:19

vh-gender-equality-chart-136x300_1347981378.jpeg_600x1324

Bár Málta nem látszik, higgyétek el, ott még nálunk is kevesebb nő van a parlamentben.

via: VH

Diplomás babyboom

Írta katoberger — 2012.09.18. 09:42

vh-chart_2012-09-16-c2_92x70_jav2_1347953850.jpeg_600x456

Többet szülnek a diplomás nők...

ennyi.

(nem, mintha számítana, ha nem így lenne)

Forrás: KSH

Megjelent nyomtatásban is, itt: VH

Igazságtalan-e a sporttámogatás Magyarországon? – infografika

Írta katoberger — 2012.08.23. 16:45

olympics-chart2-525px_1345732302.png_525x1567

A mardosó kérdés, tényleg ennyi pénzt kell költeni az un. látványsportokra? Még a német sporttámogatási rendszerben sem kap egy sportág ennyi pénzt, miközben más, egyébként sikeres sportok elsorvadnak. Mindenesetre, összeszedtük mennyibe került egy-egy olimpiai pont vagy aranyérem. Szerintetek, mennyire igazságos vagy működőképes a rendszer?

Nyomtatásban a Vasárnapi Hírekben jelent meg.

20 év Sziget Fesztivál – infografika

Írta katoberger — 2012.08.14. 11:24

Véget ért a 20. Sziget. A jubileum jó alkalmat nyújt a visszaemlékezésre. A nosztalgiázást pedig érdekesebbé teszi, ha emlékeink a rendelkezésre álló adatokkal, történelmi tényekkel összevethetőek. Én 2000-ben voltam először a Szigeten, s azóta minden évben, hatszor, hétszer meg biztosan egész héten. Éppen akkor kezdtem el járni, mire a Sziget mega méretű fesztivállá vált, az ős-szigetesek már keseregtek, hogy ez nem ugyanaz, mint volt, de még nem volt divatos utálni azt. Érdekes látni, hogy harmad, fele költségvetés mellett kétszer annyi program volt, mint most. Ez a 20. Szigethez képest azt jelentette, hogy egy este körülbelül 5-6 párhuzamos program között őrlődtünk teljesen más stílusok között, míg idén örültünk, ha egy dolog érdekelt. Én speciel azt szerettem, hogy a kötelező (mert egyszerinek gondoltuk) nagyszínpados koncert első 3 száma után rohantam a Hammerbe valamilyen metállegendát megnézni, hogy visszafele a Wanted-on megszeressem a house-t a The Orb tolmácsolásában.

A grafikonokat nézegetve folyamatosan tódulnak az emlékek, ezeket igazolja vagy éppen cáfolja egy-egy adat. Kiderül, hogy nem a Prodigy, hanem a Faithless költözött Magyarországra. És tényleg. Nektek mi jut eszetekbe a vonal- és oszlopdiagrammokat nézegetve?

A hajtás után jön az infografika!

Mely napokon érdemes nézni az olimpiát? – infografika

Írta katoberger — 2012.07.25. 13:58

olympics-chart-600px_1343215373.png_600x1791

Mit mondanak a bukik? Melyik nap érdemes nézni az olimpiát, ha szeretnénk magyar aranyat látni Londonban?

.

Augusztus 5-ét én turira TV előtt töltöm.

Kinyomtatta a VH.

65% az adónk – infografika

Írta katoberger — 2012.07.17. 16:45

vh-tax-chart-600px_1342535238.png_600x882

Nyaralás előtt még 3 új adót fogadott el a Parlament. Ezt megünnepelendő, összeszedtük, mennyi adót fizetünk a munkadónkkal közösen egy átlagos magyar fizetésből juttatások nélkül. És persze tudjuk, hogy az én cigiadómnak közgazdasági szempontból nincs köze a munkaadói járulékokhoz, így nem túl indokolt a kördiagram (hisz nem egy klasszikus rész-egész viszonyról van szó), valójában azonban a munkáltatónk a járulékok figyelembevltelével matekozza ki a bérem, fizet többet vagy kevesebbet. Ha azt monja 220-at tud adni, akkor 280-nal számol, és a sörpénzem is ennek megfelelően alakul.

Úgy számoltunk, hogy minden hónapban elköltjük az összes fizetésünk. KSH fogyasztás adatok szerint súlyoztuk az ÁFA tartalmat.

Az eredmény megdöbbentő: 65 százalék adó, 35 százalék zsebbe. Azaz, mintha 20-ig csak az államnak dolgoznánk. Még 3 nap haza, aztán jöhet család!

itt jelent meg először: vh

EU csúcs érdekkülönbségek – infografika

Írta katoberger — 2012.07.02. 16:03

vh-2012-07-01-eurokrizis_1341232910.jpg_600x1025

Ha te sem értetted mostanáig 10-15 bekezdésben taglalt külpol cikkekben, hogy akkor most ?Merkel, mit akar?, és ?mi a feszkó a franciákkal?, miközben a brittek vétót mondanak, ?de mire?, illetve ?kivel szemben?, ezt a grafikát neked rajzoltuk.

Az első ábrában gazdaságok nagyságával (GDP) súlyozva felrajzoltuk a fő érdekkülünbségeket. A második grafikonon pedig az ING Bank worst case scenarió számítása, az euró felbomlása utáni gazdasági visszaesés böngészhető.

A múlt hétvége nagy eredménye, hogy a német, francia ellentétben sikerült előrehaladást elérni. Megtettük az első lépéseket az eurózóna közös pénzügyi felügyelete irányába.

Megjelent eredetileg a VH-ban.

Különbség a dugódíj és a sarc között – infografika

Írta katoberger — 2012.06.29. 12:17

vh-2012-06-24-traffic_v1-jav2_1340961670.jpeg_600x1147

Tételmondat: a dugódíj forgalomcsökkentésre, levegőszennyezés csökkentésre, városi tömegközlekedés fejlesztésére alkalmas.

2009-ben rendelt a főváros tanulmányt a dugódíj vagy más néven behajtási díj 2013-as budapesti bevezetéséről, ennek a megállapításait vizualizáltuk. A témában mindenki anélkül hőbörög, hogy tudná, valójában miről beszélgetünk. Az infografikában a 800 Ft-os dugódíjból indultunk ki, mert 4-500 Ft mellett, semmiféle forgalmi hatása nem lenne a dugódíjnak, legalábbis az említett tanulmány szerint. Ez logikus, hisz 320 forintos BKV jegyár mellett, ki hagyná a kocsiját az út szélén.

Emellett a bevezetéshez hiányzik a megfelelő számú P+R parkolók kialakítása, a 4-es metró befejezése, a budai fonódó villamoshálózat elkészülte, az 1-es és a 3-as villamosvonalak felújítása.

A dugódíj ebben a formájában csupán egy újabb sarc lenne, az infografikában vázolt jótékony hatások nélkül.

Grafika megjelent a VH-ban, ahol szakértők is elmondják, mennyire oké Tarlós legújabb terve.

Az infografika fényében szerintetek?

Intézményi szinten korrupt a magyar társadalom

Írta katoberger — 2012.06.22. 17:04

corruption-chart-600px_1340376918.png_600x1147

Rosszabb lett a korrupciós helyzet Magyarországon, mint 4 éve. A Transparency International európai összehasonlító korrupciós kutatásából megtudható, hogy a magyar intézményrendszer egyre kevésbé tud ellenállni a korrupciós veszélyeknek. Ezt próbáltuk vizualizálni.

Ha érdekel a téma, olvasd el interjúm Alexa Noémival és Burai Petrával a VH-ban!

GDP helyett happiness — klikk a nagyobb képért

Írta katoberger — 2012.06.11. 13:35

happy-chart-1280px_1339411409.png_1280x1280

Egyre többen gondolják úgy, hogy ne a GDP legyen a gazdasági fejlődés egyetlen mércéje, hanem valamiféle jóllét indikátor. Az infografikában egy ilyen lehetséges mérőszám összetevőit mutatjuk be egy halmozott oszlopdiagrammban. Az látszik, hogy az egészségi állapot, a munka és az iskolázottság összefüggésben van a boldogságunkkal. Ezen a grafikán nem jelöltük, mert makro számokkal nehezen kifejezhető, de természetesen a család élet és az emberi kapcsolatok mínősége egy Eurobarométer kutatás szerint a második legfontosabb összetevője a boldogságunknak.

Ha érdekel a téma bővebben, olvasd el az erről szóló, Vasárnapi Hírekben megjelent cikkünket.

És itt van az OECD-nek egy elképesztően jó toolja, ahol a saját boldogság-preferenciáinkat beállítva megtudhatjuk, a hasonszőrűek melyik országban a legboldogabbak: OECD Bettelr Life Index

Az Ötöslottó e heti várható főnyereménye — infografika

Írta katoberger — 2012.06.08. 09:39

loto-chart-600px_1339140437.png_600x2256

Ez a grafika még 2 hete készült a VH-ba, akkor még ennyi volt a lottóötös, most 3,9 milliárd. Eljátszottunk a gondolattal, hogy mire lenne elég a zseton. És kiderült, gyorsan el lehet pattintani ekkora pénzt, elég csak Simicskával vasutat éppíttetni vagy Gripent bérelni.

Mindig azt szoktam mondogatni: ha megnyerném a lottóötöst, biztosan fegyverkeznék. Meg tudja modani nekem valaki, mekkora hadsereget lehet ebből a pénzből fenntartani? Nincsenek nagy igények (egy-két harci jármű, esetleg tank, zsold, fegyverek, ellátmány stb.) 

Nincs nemzethalál - komment és tények

Írta katoberger — 2012.06.05. 20:22

migration2-chart-600px_1338914054.png_600x882

Szippantós : Orvos, 1 : 1

Írta katoberger — 2012.05.31. 17:29

work-chart_1338478049.png_1280x437

Maradva a munkaerőpiacnál, mindig érdekes együtt látni, ki mennyit keres. És, ha ugyanannyit keres a szennyvizes és a kukás, mint az orvos, érezzük, hogy nincsen minden rendben. Felhívnám a figyelmet a jobb alsó sarokban egy fun factnél talán fontosabb tényre, hogy Ausztria arányaiban és abszolút értéken is összehasonlíthatatlanul kevesebb munkahelyet teremt közvetlen, mint mi, ehelyett inkább továbképzésre és foglalkoztatásérintő programokra költ. Az meg természetesen horror, hogy mindössze 2,5 millió alkalmazott van ma Mo.-n a KSH adatai szerint.

Az infografika a VH-ban jelnet meg!

Tényleg menekülnek a magyarok a Magyarországról?

Írta katoberger — 2012.05.29. 11:33

migration-chart_1338279288.png_1280x649

Az UK munkaügyi és nyugdíj departmentnél, a német szociális biztosítónál stb. megtalálható az infó arra vonatkozóan, hány magyar próbálkozik a környéken az élettel. Szerencsére a Világbank pedig az összes ország összes hivatalából begyűjtötte a bevándorlási adatokat, így az is kiszámítható a magyarok hány százaléka hagyja el az országot. Ezt összehasonlítva a szomszédaink értékeivel, kiderül, hogy még Ausztriában is sokkal magasabb a migráció, mint hazánkban.

Persze ezek az adatok 2010-esek, azóta pedig nagyot változott a világ. A Tarki kérdőíves kutatása szerint például 2010 óta 13%-ról 19%-ra emelkedett azok aránya, akik tervezik, hogy külföldre mennek dolgozni hosszabb-rövidebb időre. Egy egszerű vulgár számítás alapján, ha a magyarok 2010-es 4,6 százalékos tényleges elvándorlásakor 13 százalék tervezte Mo.-t elhagyni, és egyenesen arányos ez a két érték (egyébként biztosan nem az), akkor 2012-ben 19 százalékos külhoni vágyak mellett 6,27% megy majd el külföldre. Ez még mindig a már említett sógorék mobilitása alatt van.

Reméljük nem csak a hülyék maradnak, erről tudtommal nincs adat!

Az infografika a VH-ban jelnet meg!

Infografika a Simicska-birodalomról - klikk a nagyobb képért

Írta katoberger — 2012.05.21. 18:42

kozgep-chart_1337617620.png_1280x1843

Összeszedtük a Vasárnapi Hírekben egy infografikában, milyen közbeszerzési tendereket nyert meg az elmúlt két évben a Közgép, amely - az Átlatszó felfedezése óta tudható - Simicska Lajos, volt APEH-elnök és Fidesz gazdasági igazgató tulajdona. Áttekintettük a Simicska féle Publimont (volt Europlakát fejlődését is), azt, hogyan lett veszteséges vállalkozásból állami megrendelésekkel két év alatt 1 milliárd adózott eredményt elkönyvelő sikersztorivá. Mikozben új mondás is született: hasznos mint Szerencsejáték Zrt marketingesnek a Miami Ad School.

 Kövess a Facebookon!

Happy CM!

Írta katoberger — 2012.04.19. 09:05

 

 

 

a mohában jelent meg.

Bajban a magyar egészségügy 2.

Írta katoberger — 2012.04.18. 22:07

Az infografika a VH-ban jelnet meg!

Katasztrófa felé halad a magyar egészségügy

Írta katoberger — 2012.04.18. 22:00

3 dolog vezet egy ország egészségügyének összeomlásához. a) A lakosság katasztrofális egészségi állapota, b) az egészségügyi kiadások csökkentése c) az orvosok elvándorlása.

Az infografika a VH-ban jelnet meg!

Szív küldi szívnek: Valentin-napi infografika

Írta katoberger — 2012.02.13. 14:29

Az Artistokrats-szal készítettük közösen ezt a kis szösszenet Valentin-napra, ami tegnap meg is jelent a Vasárnapi Hírek című újságban. Azért bugyilila, mert a VH magazin részének ilyen az arculata.

Ilyen a generációnk!

Írta katoberger — 2012.01.19. 00:25

Millennials
Created by: Online Graduate Programs

Kommentelők az EU-ban

Írta katoberger — 2012.01.16. 15:36

Megnéztük, mely nemzetek kommentelői szólnak hozzá a legtöbben EU-s tartalmakhoz a YouTube-on, és mik a legnépszerűbb témák ugyanitt.

Kutatásunk során az „European Parliament”, „European Union”, „European Commission”, „EU Presidency” intézményekre és a Jerzy Buzek, Herman van Rompuy és José Manuel Barroso nevekre futtatott keresések első legrelevánsabb 100-200 találat elemeztük. Összesen 1243 videót és 3149 kommentelő 6899 hozzászólását gyűjtöttük adatbázisba.

A vizsgált videókban összességében az Egyesült Királyság polgárai a legaktívabbak. Őket követik a belgák, az olaszok, majd a németek. A magyar kommentelők száma elenyésző. Érdekesség az amerikaiak felfokozott érdeklődése és aktivitása az EU-val foglalkozó videók alatt. Ábránkon ugyan nem jelöltük, de több mint 500-an vitáznak hevesen a tengerentúlról európai kérdésekben. Általánosságban pedig elmondható, hogy a hozzászólók elsősorban a saját nemzetükhöz köthető tartalmak iránt érdeklődnek. (A négyzetek mérete a hozzászólók száma szerint növekszik.)

A legnézettebb videó az angol euroszkeptikus botrányhős Nigel Farge „Who is Herman van Rompuy?” néven elhíresült videója lett, melyben a korántsem kulturált vitázóként ismert Farge az Európai Tanács elnökének karizmáját egy „dohos rongyhoz” hasonlítja. Farge elsősorban azt kéri számon az EP plenáris ülésének résztvevőitől, miért nem az emberek választják Európa első számú vezetőjét. A videót és változatait közel másfél millióan látták.

A második helyezett a nézettségi listán maga van Rompuy, elnökké választása után adott interjújával. Erre 131 425 voltak kíváncsiak. Az aktuális ügyek közül az EU csúcs kudarcát követő parlamenti vita került be a top 10-be 25 613 letöltéssel. Cameron, brit miniszterelnök vétója a fiskális unióra elsősorban a brit internetezőket mozgatta meg.

A legsikeresebb hivatalos EU-s videó az EESC (Gazdasági és Szociális Bizottság) Europe Past Forwar videóversenyének trailere. (Erre egyébként érdemes jelentkezni, ha nem múltál még el 30, és videózol!)

süti beállítások módosítása